Általános iskola

Oktatás Csabrendeken

Mária Terézia trónra lépése után, valamikor az 1700-as évek közepén, Woltera veszprémi püspök szervezte meg Csabrendeken a népiskolai oktatást. (Az egyházszervezés valószínűleg Volkra Ottó János püspök nevéhez köthető.) A tanítás tehát a katolikus egyház irányításával és támogatásával folyt a kezdetekben. Az első mester 1733-ban Büki Imre, aki a tanítás mellett a kántori teendőket is ellátta és a harangozást is ő végezte. Az iskola épülete, amely sokáig a római katolikus kántor lakása és később a Legényegylet otthona is volt, adott helyet a kezdetekben Csabrendek kultúrájának. A 18. század végéről és a 19. századból Novák Dániel (1770-1777), Orovecz Ignácz, Bányai József, Haray József, Hubenay Ferenc, Thury Márton, Varga János oskolamesterek nevei maradtak fenn. Szilágy József és id. Sümeghy József meseterek munkásságáról számos dokumentum, újságcikk tanúskodik.. A szalmafödeles iskolát többször érte tűzkár, azért 1856-ban Farkas Konstantin plébános szolgálata alatt megtörtént az épület átépítése, cseréppel való lefedése. Fennakadásokat okozott a tanulmányokban, hogy a szülők a gyermekeket már egész fiatalon munkára fogták ezért, jóformán csak 6 hónapig, szüret után, ősz végétől tavaszig tartott az oktatás. A kisebb gyerekek libákat őriztek, míg a nagyobbak a disznókat hajtották az erdei részekre vagy a marhákat legeltették a falu alatti közös legelőn.

„1876. évben államosították az iskolát és ez az iskola egyike a legrégibb állami iskoláknak az országban.”

A csabrendeki magyar királyi állami elemi népiskola 1879-es értesítvényéből megtudjuk, hogy az intézmény (valószínűleg az első) igazgatója Gosztony József. A tanköteles gyermekek száma 502, akik közül érdemben 329-en jártak iskolába. Vallási megoszlásuk szerint 205 fő római katolikus, 121 fő zsidó hitvallású volt.

Az állami népiskolai osztályokat a községben évtizedekig nem egy épületben, hanem több, részben bérelt helyiségben, volt, hogy istállóban tudták csak elhelyezni. A szétszórtság és zsúfoltság, az egészségtelen környezet számos problémát okozott, mint ezt olvashatjuk 1908-ban. Ruzsicska Kálmán királyi tanfelügyelő többször is tárgyalt a községi elöljárósággal új iskolaépület ügyében. Az óvoda épületének létesítésével egy időben ígéretet kapott a helyi testület az új iskola megépítésére. Végül 1913-ban Eitner Zsigmond országgyűlési képviselő támogatásának köszönhetően történtek érdemi lépések e téren. 1915. májusában a Zalaegerszegi magyar királyi államépitészeti hivatal versenyfelhívást tett közzé, amelyben a nyolc tantermes, emeletes csabrendeki elemi iskola építési munkáinak elvégzésére keresik a jelentkezőket. Az iskola megépült még az első világháború alatt, valószínűleg 1916-ban, de sem a tervekről, sem az átadás időpontjáról nem rendelkezünk adatokkal.

A gyermeklétszám növekedésével további két épülettel bővült az oktatás színtere az elmúlt évtizedekben. 1980. őszén került átadásra a négy tantermes „forfa” épület, 1992. őszén pedig a tornaterem épülete.

Eddigi kutatásaink alapján iskolaigazgatók voltak:

Grabotsay András

Gosztonyi József 1876 (?) - 1891

Karl József 1891 – 1897

Farkas Sándor 1897-1922

Csepreghy Gábor 1922-1929

Tanai Jenő 1929 – 1955

Kustos Lajos 1955 – 1978

Óhidy Imre 1978 – 1991

Auer László 1991 – 2007

Gősi Zoltán 2007 óta tölti be a Csabrendeki Általános Iskola igazgatói posztját.

2022/2023-as tanévben a tanulók létszáma: 198 fő

Forrás:

Farkas Győző: Az Öreghegy árnyékában. Veszprém, Aranyhíd Lap- és Könyvkiadó Kft.1990.

Holub József: Az ezeréves Csabrendek története II. Zalamegyei Ujság, 1941. november 29.

Holub József: Az ezeréves Csabrendek története III. Zalamegyei Ujság, 1941. december 6.
Holub József: Az ezeréves Csabrendek története IV. Zalamegyei Ujság, 1941. december 13.
Holub József: Az ezeréves Csabrendek története V. Zalamegyei Ujság, 1941. december 20.
Iskolaügy. Iskolai értesítők. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879. július 27.
A csabrendeki állami népiskola. Zalamegye, 1908. január 12.
Versenytárgyalási hirdetmény. Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1915. április 29.
Bakos Dezsőné és dr. Gyarmati Györgyné Kozma Andrea helytörténeti gyűjteményéből