Nyirespuszta külterületi lakott település, közigazgatásilag Csabrendek nagyközség területének része. Csabrendek központjától számítva 7 kilométer távolságra található. Lakónépessége 2022-ben 57 fő, a területén található lakások száma pedig 29.
A település egészen fiatalnak mondható, közel 100 éves. Nevét az itt termő nyírfákról kapta. Az 1860-as években gyűjtött adatok alapján mint erdős földrajzi területet említik.
A 20. század harmadik évtizedében e terület a Fejér megyei alispán, Nagy Pál felesége, Tarányi Margit birtoka volt. Az I. világháborút követő gazdasági visszaesés időszakában a birtok a család számára nagy veszteséget jelentett, ezért 1926-ban úgy döntöttek, hogy a területet felparcellázva eladják.
A földvásárlásokat követően 1927-ben jött ide a majorságot létrehozó Könnyid János feleségével, Kálmán Máriával és az egész családja Bazsiról, majd 29-ben felépítették a úgynevezett „cselédházat”, amibe ezután jöttek a családfők. A birtok nagyobb részét Könnyid János vásárolta meg részben készpénzben, részben banki hitelből. Könnyid János gróf Batthyány Lajos Magyarország első megválasztott miniszterelnöke alsópáhoki birtokán volt számadó gazda. Őt követte Németh István és felesége Németh Borbála és ezután a többiek, akik a cselédházban laktak, majd érkeztek a családfők után a családok is. A nehéz időszakban érkezők közül néhányan pár hónap vagy év után továbbköltöztek.
Akik itt maradtak, ők tekinthetők a település alapító családjainak: Könnyid János és felesége Kálmán Mária Bazsiról, Judi Gyula és felesége Felker Gizella Bazsiról, Gyalog Vendel és felesége Tóth Mária Döbröcéről, Németh István és feleség Németh Borbála Döbröcéről, Németh Péter Döbröcéről, Csalló János és felesége Mauz Mária Döbröcéről, Csombó Károly és menye Bódis Erzsébet Sümegcsehiből, Szakos István és felesége Zrínyi Mária Zalaszántóról, Tóth Károly és felesége Zalaszántóról, Csalló Jenő és felesége Sza kos Katalin Döbröcéről, Tarr János Görbőről, Tarr József Görbőről, Csombó Ignácz Sümegcsehiről, Szakos Ferencné Zalaszántóról, Baka József és felesége Gödri Ilona. Túri Pál Kisgörbőről, ő volt az első kanász, de rövid idő után elköltözött.
Németh Istvánnak fizetési nehézségei miatt gyermekei summásként dolgozták le a föld árát a sismándi birtokon, így ifj. Németh István, Németh Lajos, Németh Vendel, Németh Anna, Németh Péter, ugyanígy volt Judi Gyula és kinek fia Judi József, leányai Judi Erzsébet, Judi Ilona valamint Tóth Károly fiai Tóth József és ifj Tóth Károly is.
Az első évek nagy nehézségek közepette teltek. Az otthonok építése mellett el kellett készíteni az állatok fedett helyiségeit, pajtát a takarmánynak, mindenkinek gondoskodnia kellett a létszámban egyre szaporodó családjáról, gondoznia kellett az állatokat, művelni a földet, gyűjteni a téli tüzelőt, s aki tehette, még munkát is vállalt. A második világháború után, a térségben meginduló bauxitbányászatnak köszönhetően egyre többen találtak munkát ebben az iparágban. Ugyanakkor tovább gondozták a szőlőt, földeket, állatokat.
Hatvanas évek elején a bauxit bányászat folytán megindult a vízkitermelés, aminek hatására kiapadt az ivóvízkút, amely a lakosságot látta el ivóvízzel. Pár évig nem volt ivóvíz, amit részben Nagytárkányból kellett hordani. 63-65-ben kiépült az ivóvíz vezeték cseteberki lefúrt kútnál.
A földművelés nehéz fizikai munka volt, de amikor 1959-ben itt is megkezdődött a termelőszövetkezet szervezése, a nyirespusztaiak ellenálltak. Id. Könnyid Dénes példája nyomán a férfiak nem, csak az asszonyok írták alá a belépési nyilatkozatot, s így férfierő nélkül a tsz soha nem alakult meg, mindenki tovább gazdálkodott egyénileg.
Könnyid János javaslatára első falu bírónak Judi Gyulát választották, aki rövid ideig volt, majd őt hosszú időn át Könnyid János követte.
A gyerekek eleinte a nagytárkányi egytanítós iskolába jártak át leginkább gyalogosan.
Nyirespusztán az egy tantermes, tanítólakással egybeépített épületet, csaknem teljes egészében társadalmi munkával építették fel a helybéliek. A példás összefogás híre még az országos lapokhoz is eljutott. Az átadásra 1953. szeptember 27-én került sor nagy ünnepség keretében. Az első tanítók az 1953/54-es tanévben Szigeti Rudolf és felesége voltak. Őket követték az iskola bezárásáig: Baka József és Gödri Ilona, Marton Béla, Kosár József, Viola Lajos és felesége Viola Lajosné Szalóki Júlia, Tölgyesi József, Kádár Zoltánné Fenyvesi Mária, Zsebeházy Sándor, Fenyvesi Magdolna.
1976-ban megszűnt a helyi iskolai oktatás, a gyerekek 1977. szeptembere óta a sümegi óvodába és általános iskolába járnak.
1963-as év végén az egész településen kiépítették a villanyhálózatot.
1965-ben készült el az az épületegyüttes az iskolával szemben, amelyben helyet kapott a szövetkezeti bolt, orvosi rendelő és a kultúrház. Ez lett a falubeliek, főként a fiatalok találkozásainak színtere és ezt a szerepet tölti be a mai napig is.
1968. decemberében vezetékes telefonnal gyarapodott a puszta, amely a tanítólakás folyosóján kapott helyet.
1967-68-ban Gyalog Géza megszervezte a Sportkör keretén belül a futball csapatot, amely 1969-ben az Ajka járási bajnokságot megnyerte. A csapat tagjai voltak: Antal József, Gyalog Géza, Gyalog Gyula, Gyalog István, Gyalog János, Gyalog Ferenc, Könnyid János, Könnyid István, Könnyid Gyula, Könnyid László, Németh Rezső, Németh Ferenc, Németh István, Horváth József, Tóth József, Tóth István, Szakos István, Szakos József, Fersch Ferenc.
1950. március 16-i hatállyal a Minisztertanács Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolta a sümegi járást és benne Csabrendeket, így Nyirespusztát is.
1950. október 22-én megtartott első községitanács-választáskor Nyiresen is tanácstagot kellett választani. Ezt a tisztséget Németh Péter kapta meg és 1954-től a csabrendeki községi tanács végrehatjó bizottsága tagja is lett. Számos helyi fejlesztés kapcsolódik a nevéhez. Ugyanez elmondható a későbbi tanácstagokrók, képviselőkről is, mindig szívükön viselték a helyiek életminőségének javítását: Németh Gyula, Gyalog Ferenc, Gyalog Edit, Könnyid István.
A Nyirespusztára költözött családok római katolikus vallásúak voltak, akiknek kifejezett igényük volt arra, hogy hitüket helyben is gyakorolják. Könnyid János, majd Könnyid Sándor családja házuk egyik lakott szobáját engedte át a helyi szentmisékhez úgy, hogy minden alkalommal ki és be kellett rakni a szobaberendezést. Később egy önálló helyiséget biztosítottak ehhez. Könnyid Jánosné javaslatára a település védőszentje Toursi Szent Márton lett.
Az iskola épületéből 2009-ben kezdték kialakítani a leendő kápolnát, amelyet 2014. november 16-án szentelt fel dr. Márfi Gyula veszprémi érsek. Könnyid István közbenjárásának és nem kevés anyagi ráfordításának köszönhetően valósulhatott meg ekkor a nyirespusztaiak nagy álma. 2016-ban a kápolna védőszentje, Szent Márton mellszobra került felállításra a kápolna előtt. Készítője: Lugossy László.
Könnyid István képviselő indítványának helyt adva, a település 2007-ben nagyszabású rendezvénnyel ünnepelte fennállása 80. évfordulóját.
A gyorsuló fejlődés hatására a kis település egyre növekvő hátrányba került az élet számos területén. Településre nem lehetett építkezni, nem lehetett építési engedélyhez jutni, így fejlődése megtorpant. A jobb megélhetés reményében a fiatalok elköltöznek így az átlagéletkor elég magas, de a helyiek tovább küzdenek fennmaradásukért. A nyirespusztiak öntudata, összefogása a XXI. században is példa értékű.
(Készült: Tölgyesi József: Nyírespuszta évtizedei, Pápa, 2010. és Könnyid István elmondása nyomán)
