Szent Lőrinc Római katolikus templom és templom-rom
A
mai r.k. templom domb alatt áll az egykori Rendek falu temploma.
Rafael nevű papja 1333-ban szerepel a pápai tizedjegyzékben, Szent
Lőrinc itteni egyházát pedig 1355-ben említik először. Az
1548-as török hadjárat pusztítása nyomán plébániája 1550-ben
betöltetlen volt.
A
csabrendeki plébánia 1728-ban alakult újra, melyhez filiaként
Gyömörő, Gógánfa, Dabronc és Örvös, egy időre Gyepű és
Kajánföld is hozzátartozott. A
templomot 1725-ben Fekete György földesúr építette újjá,
1743-ban pedig megnagyobbította és ebben a formában maradt ránk.
A templom mellett harangláb állt, körülötte a település
legkorábbról ismert temetője terült el.
A plébánia épületéről 1746-ból lelhetők fel adatok. A mai épületet 1902-ben a „régi” plébániaépület helyén építették fel. Az épület rövidebb - bejárati - homlokzatával átellenben, kerítésként, a régi plébánia falának maradványa ál1 130 m hosszan, és 2,5 m magasan. A helyi plébánia működése szorosan összefüggött a helyi oktatás megszervezésével. Tanítója, aki olvasni, írni és latinul tanított, 1773-tól állandóan szerepelt az összeírásokban.
A mostani templomot 1785-ben kezdték építeni, barokk stílusban szintén Szent Lőrinc tiszteletére, a falu legmagasabb pontján a község saját adományaiból. A templom mellett fa harangláb állt, tornyát 1883-ban emelték. 1885. június 4-én pusztító tűzvész során leégett a templom zsindellyel borított tetőzete. A torony, amelyet két évvel előtte fejeztek be, négy harangjával és tornyával rázuhant a boltozatra. A károkat még abban az évben helyreállították, s három új harangot öntöttek. 1922-ben, villámcsapás, 1948-ban orkán rongálta meg az épületeket. 1969-ben teljes körű külső felújítására került sor, 1973-ban a templombelsőt díszítő freskókat lefestették. Két harangja közül a 6 mázsa súlyút 1905-ben-, a nagyobbikat, 10 mázsást, 1929-ben öntették. A templom belsejét 1929-ben, 1973-ban és 2001-ben festették ki. 2015-ben a torony és a tető felújításra került.
A templom egyhajós, nyugati frontján középtengelyben ülő toronnyal, kelet felől a hatszög három oldalával záródó szentéllyel, ehhez észak felől kapcsolódik a sekrestye. A torony homlokzatát tagolt óraíves főpárkány zárja, benne órával. A hajó négy boltszakaszos, széles kosáríves hevederekkel tagolt boltmezői csehsüveg lefedésűek. Dél felé mind a négy boltszakaszból magas, keretezetlen íves záradékú ablak nyílik színes üvegtáblákkal.
A főoltár barokk stílusú architektónikus festett fa, amely az egész szentélyfalat betölti, itt helyezték el a régi templomból áthozott szobrokat, Szent Lászlót, Szent Istvánt király. Az oszlopokkal és párkányokkal gazdagon díszített oltár középső részéhez kétoldalt 1-1 ajtó csatlakozik, ami a szentély körüli járást teszi lehetővé. A főoltárépítmény középen és felül megtört ívekkel, alul egy ívvel ellátott vastag aranykeretben a templom védőszentjét, Szent Lőrincet ábrázoló olajfestmény látható, feletette kisebb képen Szent István vértanú, az egykori Felcsabi, más néven Szentistváncsabi templom emlékére.
Jobb oldali mellékoltár szarkofág alakú barnás márvány utánzatú festett fa stippeséhez, a nagy Korpuszt közre fogó barokk achitektónikus oltárépítmény csatlakozik. A retabló közepén álló Korpusz tövében Mária Magdolna, kétoldalt pedig Szűz Mária és Szent János apostol fa szobrai találhatók.
A baloldali mellékoltár a jobboldalival megegyező strippeséhez szintén egy barokk oltár csatlakozik. Az arany indákkal díszített predellán Szent József és Szent Joachim 18. századi barokk szobra áll, a mellékoltár előtt Lourdes-i Szűz Mária szobra látható arany palásttal és rózsafüzérrel.
A szószék az északi hajófalhoz csatlakozik, háromoldalú kosara cseppalakban záródik. Festett fából készült, barokk stílusban. A szószék három sarkán, csigavonalakon álló lángokban végződő vázák állnak. A szószék lépcsőt vékony aranykeretezésű tükör díszíti.
A templom orgonája Osztrák-Sziléziai eredetű, 1890-ben készítette Gebrüder Zieger. A karzat alatt, a hajó ÉNy-i végében újkori Lourdes-i barlang, a DNy-i végében szintén újkori gyóntatószék található.
A sekrestyében említést érdemel a barokk hatfiókos öltözőszekrény, amelynek felső része három osztatú, középen íves záródású. Ajtóin a következő domborműfaragások láthatók: Krisztus átadja a kulcsokat Szent Péternek, Krisztus az olajfák hegyén; Ábrahám fel akarja áldozni Izsákot.
Templomban szolgált atyák nevei:
Czenky Pál 1728-1731
Simonay János 1731-1752
Szép István 1752-1763
Szőnyi József 1763-1796
Matovits János 1797-1801
Hubenay Ignác 1801-1835
Oszterhueber Ferenc 1835-1837
Vidák István 1837-1841
Gyömörey Lajos 1841-1846
Farkas Konstantin 1846-1861
Keresztényi István 1861-1901
Tóth Károly 1902-1905
Plachner Nándor 1906-1911
Tálos Ede 1911-1919
Meisler József 1919.
Serák József 1919-1930
Koronczay István 1930-1939
Kántor Miklós 1939-1950
Farkas Ferenc 1950-1965
Porpáczy György 1965-1982
Nagy József 1982-1996
Földi István 1996-1999
Schäffer Zoltán Sándor 1999-2013
Mezei András 2013-2015
Papp Szabolcs 2015-2016
Bagi Ádám 2016-
Forrás:
Csengel Péter: A csabrendeki r.k. templom leírása. Veszprém megye műemléki topográfiája. Kézirat, 1996.
Miklósi-Sikes Csaba: Épített és természeti örökség értékleltára a Marcal forrásvidékén – Csabrendek, Nagytárkánypuszta, Nyirespuszta, Sümeg, 2002-2003. (Kézirat)
Veszprém Megye Kézikönyve II. kötet 1998., 134.o
