Régi és új Római katolikus temető
Csabrendek első temetője az egykori Rendek falu Árpád kori temploma körül terült el. Ide 1773-ig temetkeztek. Ekkor nyitották meg a község úgynevezett régi római katolikus temetőjét, amelyet 1882-ben megnagyobbítottak, majd 1907 után – a mai temető megnyitását követően - itt a temetkezéssel teljesen felhagytak.
A mai temető megnyitására az 1900-as évek elején került sor, keresztjét 1910-ben állították. A 8 x 5,4 méter nagyságú kápolnáját 1958-ban emelték Szent Mihály tiszteletére. Az Alapító levél ékes szavakkal örökítette meg a csabrendeki Egyházközség híveinek ez irányú szándékát: „Céljuk, hogy az élettel szembeni küzdelem után, amikor Isten hívó szavára örök pihenőre térnek, e megszentelt helyről térjenek vissza az anyaföldbe. Akaratunk az, hogy a késői utódok itt rójják le kegyeletüket és hálájukat s itt imádkozzanak lelkeinkért. Buzdítsa ez a kápolna Csabrendek mindenkori híveit Isten szolgálatára hitük megvallásában és az élet harcaiban testvéri összetartásra.” A kápolnát a hívek közadományaiból és közös munkájával Treier József kőműves építette. Az asztalosmunkát Krigler Ferenc, a bádogos munkát Vajda Dezső és Makkai Béla végezte. A kápolna oltárképe, amelyet Feszty Masa festett meg - a Csabrendekről Budapestre költözöttek adománya. A kápolna falán elhelyezett egy-egy márványtábla az I. és II. világháború csabrendeki hőseinek állít emléket. Jelentős felújítására a 2000-es években került sor, amikor előtetővel is bővült az épület.
Martosi Feszty Masa (1894 - 1979) magyar festő Feszty Árpád és Jókai Róza leánya, Laborfalvi Róza unokája és Jókai Mór (nem vér szerinti) unokája. Művészeti tanulmányait szülei irányításával kezdte, majd az Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol Szablya-Frischauf Ferenc tanítványa volt; Kernstok Károly szabadiskolájában is képezte magát. Münchenben, illetve Firenzében (1915–1920) teljesedett ki festői művészete. 1924-től szerepelt kiállításokon. 1945-től főként vallási témájú képeket festett, melyek ma is számos katolikus templomban megtalálhatók. 1946-tól rendszeresen szerepelt az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban rendezett csoportos tárlatokon, de műveit egyéni kiállításon nem mutatta be.
A csabrendeki születésű Vörös János szobrászművész emlékét két alkotása által is őrizzük, Jézus és Angyal szobor, amelyek megláthatók a temetőben. Vörös János (1897-1963) Csabrendeken született hatgyermekes paraszti családban. A polgári reál iskolát Sümegen végezte. Géplakatosnak tanult, majd a MÁV Gépgyárban kezdett dolgozni. Lemezhulladékokból készítette első dombormű portréit. Tehetségét látva vezetői kiemelték és műszaki rajzolónak tették. Munkatársai biztatására jelentkezett a Képzőművészeti Főiskola szobrász tagozatának előkészítőjére, ahol Bory Jenő tanítványa volt. Később Sidló Ferencnél tanult, akinek egy időre tanársegédje lett. 1928-ban mutatkozott be először a Műcsarnokban és a sajtó nagy elismeréssel írt alkotásairól. 1934-ben nagy feltűnést keltett a soproni katonai főreáliskola által, Attila hun király szobrának elkészítésére kiírt pályázatának elnyerésével. Mindenkit meglepett a betonból készült alkotás, amelyet a hűség városa nagy szeretettel fogadott. A soproni évek után a háborús állapotok nehéz anyagi helyzetbe hozták. A Zala megyei Lentiben talált munkát magának. 1943. év végén Zalaegerszegen megalakult a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör, ahol a képzőművészeti szakosztály elnökének választották. A II. világháború után Nagykanizsán telepedett le és itt élt haláláig, 1963. február 23-ig. Munkássága során készített síremlékeket, portrékat, háborús emlékműveket, domborműveket, köztéri szobrokat. Legjelentősebb alkotásának a soproni Attila szobrot tartják, amely magán viseli a kor két meghatározó művészeti áramlatának, a kubizmusnakj és az expresszionizmusnak a vonásait. Szerény, szókimondó, a művészekre jellemző egyenes beszéd és a hazaszeretet jellemezte egyéniségét. A nagybetűs EMBERT látta meg és helyezte munkái előterébe.
Miklósi-Sikes Csaba: Épített és természeti örökség értékleltára a Marcal forrásvidéken – Csabrendek, Nagytárkánypuszta, Nyirespuszta. Sümeg, 2002-2003. (Kézirat)
Feszty Masa (1895 - 1979) - híres magyar festő, grafikus (kieselbach.hu)
