Urak-temetője
A község északi végéhez közel, a Kossuth u. keleti oldalán terül el ligetes környezetben a falu egykori földesurainak temetkezési helye. Keresztjét 1870-ben állították és az 1880-as évektől temetkeztek ide az 1930-as évekig. A területen egy kápolna, egy nagyméretű kriptaépület, két kereszt és egy gránitobeliszk áll.
Temetőkereszt. Urak temetője. 1870.
A keresztet kívül későbbi, historizáló vaskerítés övezi, belül baluszteres kőkerítés veszi körül. Anyaga Keszthely környéki homokkő. Hasáb alakú alsó részén félköríves záródású tükörben kopott felirat: „Isten (dicsére)tére / és … / … / 1870.” Enyhén sudarasodó szalagkeretes középrész. Liliomszár-végződésű kereszten INRI felirat alatt korpusz. Az egykor a középrész előtt álló Mária-szobor az 1990-es években megrongálódott ezért elszállításra került.
Kápolna. Szent Cecília tiszteletére, amely 1881-ben épült a vele mindenben megegyező lesenceistvándi Csalit-szőlőhegyen álló Mária-kápolna mintájára.
A csabrendeki Fekete-kastély és birtok tulajdonosa a Mihalovits családot követően a középkori gyökerekkel bíró Chernel família volt. Chernelházi Chernel Ignác Olivér (1807-1894) és felesége, szentgyörgyvölgyi Horváth Cecília (?-1881) több mint 3000 kötetes könyvtárral büszkélkedtek. A családfő irodalom iránti vonzalmát tükrözi, hogy 1875-ben megvásárolta Kisfaludy Sándor egykori szőlőjét és présházát Sümegen. Chernel Ignác nevéhez köthető a falu ún. Urak temetőjében álló Szent Cecília tiszteletére felszentelt kápolna építése, amit felesége nyughelyeként emeltek. Később a család Csabrendeken elhunyt többi tagját is ide temették.
Sírkereszt. (Nagy-Kozák). Urak temetője. 1883.
Nagyméretű sírkereszt az „Urak Temetője” országútra néző sarkában. Anyaga mészkő. Alsó részén félköríves záródású tükörben felirat: „ ITT N(UGYSZIK) / NAGY KOVÁCS JÁNOS / Kozák Katalin férje / élt … / ÁLDÁS ÉS BÉKESSÉG HAMVAIRA / KOZÁK KATALIN / élt 69 évet / meghalt 1883. jun. 20. / Béke hamvaira”. A volutás-szallagkeretes díszű középrész elött Mária-szobor. A kereszten öntöttvas korpusz, az INRI tábla hiányzik.
Sírjel, kripta. Bogyay család. (+1936).
Földbe ásott kripta, felette gránitból faragott, obeliszk formájú sírjellel. Jobb alsó sarkán Pentz U. sümegi sírkőfaragó mesterjelzésével.
Felirata: VÁRBOGYAI / BOGYAY JÁNOS / 1836 – 1918 / VÁRBOGYAY / BOGYAY JÁNOSNÉ / 1875 – 1936 / ÁLDÁS PORAIKRA.
Nagyalányosi Barcza család sírboltja
Az 1898-ban épült kripta historizáló, négyzetes alapterületű, kváderfalú, sarkain akrotériondíszes, gúlatetején kereszttel koronázott építmény. Virágdíszes övpárkánya tetején, a két oldalhomlokzaton egy-egy félköríves ablakkal. Keletről kis aediculás előépítményen át nyílik a (befalazott) kriptalejárat. A főhomlokzat nyugatra néz: az oromzatban koszorúban foglalt kereszt, alatta a párkányon felirat: NAGY-ALÁSONYI BARCZA-CSALÁD SÍRBOLTJA. A bejárat timpanonjában vas címer: korona fölött könyökben hajlított, páncélos kar három szál virágot tart, a címer fölött szembenéző rostélysisak takarófoszlányokkal, a sisakdísz páncélos kar. A bejáratot díszes vasalatú, közepes állapotú faajtó zárja. A sírboltszentelésről a Sümeg és Vidéke 1898. december 11-i száma is hírt adott: „Ezzel az egyik előd, Barcza Sándor végakaratát teljesítette, ki végrendeletileg kötelezte utódját (Barcza Lászlót) arra, hogy az összes ősök hamvai közös sírboltban nyugodjanak. (…) szám szerint 6-ot helyeztek egész csendesen a közös sírboltba. Keresztényi István plébános szentelte fel.”
Forrás:
LŐVEI Pál: faragott kőemlékek Veszprém megyében. Csabrendek. In: Veszprém megye műemléki topográfiája. Kézirat, 1990. a KÖH gyűjteményében. Másolat a Sümeg Városi Múzeum levéltárában.
Miklósi-Sikes Csaba: Épített és természeti örökség értékleltára a Marcal forrásvidéken – Csabrendek, Nagytárkánypuszta, Nyirespuszta. Sümeg, 2002-2003. (Kézirat)
